Napok óta ezen agyalok, mi legyen a következő téma. Miről írjak. Nem szeretnék olyan témákról, mint, hogy pl.: ma korán kellett kelnem jaj, de fáradt vagyok, vagy, hogy közelegnek a ZH-k annyit kell tanulni. Ezek mindennapos dolgok, amiért nincs értelme panaszkodni, meg kell küzdeni velük. Másrészt pedig ez a blog nem azért jött létre, hogy beszámoljak a mindennapok átlagosságáról. Ezt már azért sem tenném, mert így egy rém unalmas blog lenne, amit nem olvasnátok szívesen. Szóval, összeszedem minden ihletem, és próbálok megosztani veletek, valami érdekeset.
Nos először is a címről. Púdertükörtánc. Nagyon jó szó, különleges. Egy dalszövegben hallottam meg, és nagyon megszerettem. Valahogy úgy a szívemhez nőtt, mint a bogyósgyümölcskertész, vagy a szívszenzáció. Tudom, tudom, kicsit örültségnek hangzanak ezek a szavak, de valahogy olyan különlegesek. Van egy olyan egyedi hangzásuk. De térjünk vissza az első szóhoz. Amikor ezt a szót hallom, olyan érzésem van, mintha ezernyi érdekes dolog lenne belezsúfolva 15 betűbe. Valami olyan púderrózsaszín, királylányos dolog lenne. Mint a balerinák, akik púderrózsaszín szoknyába táncolnak végtelen kecsességgel. Miért választottam,ezt a címet? Mert különleges...és mert nekem nagyon tetszik ez a szó.
Beköszöntött az ősz. Ennek nagyon örülök, mert az egyik kedvenc évszakom a tavasz mellett. Hullanak a levelek, színes minden. Lehet hordani a szép kardigánokat, harisnyákat, kabátokat és egyéb kiegészítőket. Egy esős szeles délutánon , nincs is annál jobb, mikor forró teával, pléddel betakarózva, ülni a fotelben és olvasni egy jó könyvet vagy magazint, vagy esetleg nézni egy jó filmet. Szeretem ezt az életérzést, olyan jó hangulata van. Kint a zord időjárás, bent pedig a kellemes meleg hangulat. Emellett nagyon szeretem még az őszben az utolsó napsütést. A különleges fényeket, ahogy a nap utolsó meleg sugarai átsütnek a színes lombkoronán. Olyan varázsos. Aztán lassan lassan az idő egyre rosszabbodik, és beköszönt a tél, így érdemes kihasználni még ezeket az utolsó szép időket. Tenni még egy jó nagy sétát, gyönyörködni. Felfedezni az apró szépségeket, mert ebben is rejlenek csodák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése