Sosem írtam még az éjszaka közepén blog bejegyzést, de mivel még nem tudok aludni és nincs jobb dolgom, miért ne. Az utóbbi időben túl sokat voltam fent hajnalig így a szervezetem teljesen átállt az éjszaka éber másnap délig alvás üzemmódra. Emellett az utóbbi időben több minden is kavarog a fejemben. Fogy az idő. Megint kezd úrrá lenni rajtam az a megfogalmazhatatlan érzés, mint ami azokban a napokban van mielőtt visszatérek Pécsre. Még mindig megrémiszt, az, hogy hirtelen egyedül lettem. Hiába vannak ott a barátok és a kedves lakótársaim, legbelül mégis ilyenkor mindig hiányzik valami. Persze miután belerázódok már tök jó a dolog, csak ez a kétlaki élet nem egyszerű. Mikor az ember már épp hozzászokik egyik környezetéhez egy éles váltással 260 km-t utazik és egy totálisan más ritmusú életbe csöppen. Más elvárásokkal, más teendőkkel és totális felelősséggel. Jó dolog az önállóság,csak nehéz beletanulni úgy, hogy az ember okosan csinálja. Én pedig valahogy elvonulok a világomba inkább megpróbálom megtalálni, azt, hogy mi a legjobb számomra. Nagyon sokat javult ez az érzés, de még mindig nem veszem nagyon könnyedén az akadályokat. Viszont nem adom fel. Optimista ember vagyok, így még a rosszban is megkeresem a jót. Olyan nincs, hogy nem lehet megtalálni. Semmi sem lehetetlen. Ezalatt pedig rengeteg emléket raktározok el minél mélyebbre, hogy egykor mikor visszagondolok., úgy emlékezzek, mint életem leggyönyörűbb évei. Szóval újra összekapom minden erőmet, és újra belevágok, nem ez lesz az utolsó, de mindig érdemes valamiért vissza menni és szembe nézni az árral, hogy csak előre a cél felé az úton és közben minden széppel gazdagodni.
Jó lesz visszatérve újra találkozni a régen látott barátokkal, újra közös programokat csinálni, jókat sétálni, otthon pihenni, no meg persze tanulni. Jó lesz tudom, mert minden rajtam függ. FIGHTING! :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése